2011. július 2.

Kotyv-asztika

Mióta szóba jött az, hogy indítsak gasztroblogot folyamatosan a címén agyalok... Ami eddig eszembe jutott, vagy hasonlított más meglévőhöz, vagy nem igazán jött be... 

Az eheti próbálkozásaimat legjobban a fenti cím tükrözné :D 
Hét elején ugyanis nagy munkálatok kezdődtek, méghozzá két útvonalon. 

Sajnos az egyikről még nem számolhatok be, de ígérem, hogy erre is sor fog kerülni, amint eljön az ideje. Remélem megéri a várakozást...

Másik próbálkozásom ismét lekvárfőzés volt... Azért ismét, mert pár hónapja, életemben először teszteltem tudásomat ezen a téren több kevesebb sikerrel, narancslekvárt főzve. Akkor került elém egy - lekvárok és dzsemek receptjeit tartalmazó - könyvecske, amiről nem is tudtam, hogy létezik a könyvtáramban :D Végiglapozva nagyon sok érdekes lekvárt találtam, ezért el is határoztam, hogy amint a szezonok elérkeznek kísérletezni fogok.... (igazából rengeteg ilyen elhatározásom van, de asszem egy élet kevés lenne, hogy minden meglévő könyvem és érdekes receptem végigfőzzem, főleg, hogy havonta újabb újabb magazinokat vásárolok fel az utóbbi időben...)

Az első kísérletem ideje tegnap érkezett el. 

Nem bírtam a rendes szezont kivárni, hiszen ősz óta izgatja a fantáziámat a GÖRÖGDINNYE lekvár :) Most még biztos drágának mondható a dinnye, de csak 1-2 kilóra volt szükségem a lekvárhoz, úgyhogy tegnap meg is vettük. Kétféle receptet találtam, így kétféle dinnyelekvár készült. Az egyikbe (bármily meglepő lehet) levendula virágot kellett főzni, míg a másikba keserűcsokit kellett reszelni (mondanom sem kell, nekem ez a szimpibb :D). Párom piszkált is, hogy miért nem egy natúr dinnyelekvárral indítok.... 
Nem készült nagy adag: 1-1 üvegecskét sikerült kipréselnem a dinnyéből:


Persze nem bírtam ki kóstolás nélkül, főleg a másik, hónapok múlva lezáruló kotyvasztásom mellett :D

Háth...érdekes. Nagyon szokatlan az általában nagy melegben, hidegen evett ízt ilyen krémes, langyosabb állapotban kenyérre kenve ízlelni. Az íze nem rossz, de őszintén szólva annyira nem is jó, mint a sárgabarackdzsem :) Egy próbát viszont mindenképp megért, ínyenceknek és kísérletezésre vágyóknak ajánlom ;)

5 megjegyzés:

Moc írta...

Kíváncsian várom a dinnyés receptet/avagy lelőhelyét!
[Nekem is eszembe jutott egy lehetséges blognév: "Ast'a la vista!" Bár lehet hogy már foglalt, nem is néztem...]

Judyt írta...

Feltöltve receptkönyvbe, remélhetőleg pár nap és aktiválják ;)

Kati írta...

Hát igen... Itt a befőzési szezon!
Én már tettem el cseresznyét, most készül a meggylekvár. Csak ne kéne annyit magozni! A dinnyelekvár érdekes lehet, majd a főszezonban én is kipróbálom.

Adrienn írta...

Ez a dinnyelekvár nagyon jól hangzik, a látványától is éhes lettem. :) Kipróbálni most nem tudom, de beajánlom az Anyukáknak, hátha...

A blogcímre nekem is vannak ötleteim, persze nem kell komolyan venni őket:
1. Judyt (aki nem Stahl) konyhája
2. Aszti, gasztro, azta!
3. Asztika azt írta...
:D Na jó, nem fárasztalak a hülyeségeimmel...:)Csak jól esett a poénkodás, egész nap egy hat hetes babucival társalgok. :)

Judyt írta...

:) Vagy Aszti-paszta :D