2011. december 15.

Utazás a Konyha-szigeteken

Talán nem mondok újdonságot azzal, hogy ismét ’kattanásom’ van, méghozzá a macaron személyében... Ráadásul odáig merészkedtem, hogy ezúttal egy tanfolyamra is beregisztráltam...

A fejtágítás helyileg egy budai polgári lakás e célja kialakított konyhájában volt, a Centrál kávéház cukrászának, Korponai Péternek vezetésével. Nem voltam még hasonlón, így aztán összehasonlítási alapom nincs – nameg engem nem nehéz lenyűgözni :) –, de negatívumot nem igazán tudok mondani a helyről. Szimpatikus volt, hogy az alapanyagok már ki voltak mérve (a töltelékek el voltak készítve), így arra koncentrálhattunk, hogy az igazán nagy kihívást jelentő macaron-kalapkák elkészítésének fortélyait megtanuljuk. Szimpatikus volt még, hogy több kisebb adagot csináltunk, így legfeljebb 1-2 emberrel kellett osztozni a feladatokon, és ahol erre nem volt lehetőség (pl cukorszirup főzésnél), ott is mindent megnézhettünk, megtapogathattunk, megízlelhettünk. És különösen szimpatikus volt Péter hozzáállása, az, hogy a legfárasztóbb és legamatőrebb kérdéseinkre is válaszolt, nameg a türelme, amivel 8-10 csacsogó nőt elviselt maga körül :) ( volt ugyanis, hogy a figyelem receptcserére és otthoni praktikákra terelődött át, vagy éppen a macaronos sikerek vagy kudarcok véget nem érő történeteit kezdtük megosztani egymással…). 

Nézzük, mit ír a recept...
Hmmm… talán egy dolgot tudok mondani, ami kevésbé volt szimpatikus, méghozzá az, hogy a tésztákat pasztákkal és porokkal színeztük, a kész macaronok némelyikét csillámporokkal, fénylő festékszerűségekkel díszítettük… Ez annyira nem tetszett az adalékokat kerülő lelkemnek, de talán egyszer ez is belefér ;) Na és nem tagadom azt sem, hogy a szépséges színek láttán én is elkezdtem lelkesedni :P Sajnos a megszerzett fotó nem tükrözi teljesen azokat a gyönyörű pink, narancs és kék árnyalatokat, amit kikevertünk és a végeredményen is jóval világosabb színek láthatók az utóbb belekevert tojásfehérje hatására.

A masszák színezve, várják a következő fázist... ;)
Közben várunk a cukorszirup megfelelő hőmérsékletére
És eljön a pillanat, amikor buborék is fújható belőle ;)

A macaronkészítés során a leguncsibb szakasz, amikor a „bőrösödésre” kell várni, tehát arra, hogy a tepsikre nyomott köröcskék teteje megszikkadjon kicsit ( ha ugyanis nem vagyunk elég türelmesek, akkor a süti nem emelkedik, és elég nagy valószínűséggel kireped ). Ezt a várakozási időt viszont kellemesen töltöttük: a lakás másik helyiségében terített asztal, salátástál, szendvicskrémek és friss bagettek vártak ránk :)

Könnyűnek tűnhet, de nagyon nem az :S
Persze, ha nem nekem kell csinálni én is nevetek :D
Várakozó állásponton...
Amíg mi falatoztunk és beszélgettünk, Péter tüsténkedett a konyhában: körbevitte a megfelelő állapotú, és sütési fázisba kerülhető macaronokat, szólt, amikor sütőbe kerültek, oktatott minket a sütési időről, hőmérsékletről, újabb praktikákról. Hamarosan kész is lett az első adag, úgyhogy az estét a macaronok összeállításával, tesztelésével, csomagolásával zárhattuk (egyébként itt jegyzem meg, hogy minden igyekezetünk ellenére egy tepsin és egy adagon belül is voltak olyan darabok, amik kirepedeztek, vagy nem emelkedtek fel. Szerintem a várakozási idő és a habzsákozás volt az oka, szóval tényleg mindenre oda kell figyelni...). 

A tippeket nem akarom megosztani ( úgy érzem, tartozom ennyivel a helynek… ), de zárszóul azt gondolom mindenki nevében beszélek, amikor azt mondom:  amellett, hogy sok hasznos és új információt szereztünk, nagyon kellemes estét tölthettünk a Konyha-szigeteken ;)

A végeredmény már odahaza fotózva: narancsos-csokis; narancsos-mákos; tonkababos-csokis és matcha teás :)

Mindezt – és a képeket – ezúton is köszönöm Módos Anikónak és Péternek, remélem, hogy jövőre is lesz alkalmunk találkozni ;)

8 megjegyzés:

Kinga írta...

:D Jópofa az a cukor buborék!! A macaronok pedig jófinik...lehettek, sajna nem volt hozzájuk szerencsém.

Kati írta...

Ez a kis rózsaszín itt elöl mintha a nyelvét öltögetné!

Kriszta írta...

Lehet kapni természetes színezéket is a macaronokhoz, legalábbis én ezt az infót kaptam a macaron órán egy másik főzősuliban. Vagy kakaóporral színezni a csokisat.

Judyt írta...

A csokisat én is kakaóporral színeztem, azóta meg szert tettem céklaporra, matcha teára, sáfrányra... csak ezeknek ízük is van. A színezékek között csak mindenféle E-set láttam, de ha tudsz esetleg infot, hogy hol lehet kapni más természeteset, akkor várom :)

Kriszta írta...

Állítólag Culinaris, de én még nem voltam beszerző körúton, szóval nekem is úgy mondták. Én is fennakadtam, mikor megláttam mivel színezzük, főleg, hogy a sárga élelmiszer színezék hiperaktivitást is okozhat. Addig nincs baj, mikor a gyerek 1-et eszik mondjuk a Zazziban, de otthon azért több csúszik.

Judyt írta...

Igen, a piros meg koncentráció zavart... Én azért minden sütésnél igyekeztem a macaronok többségét színezék nélkül hagyni, így aztán a címzettekhez csak 1-2 ilyen darab jutott. A Culinarisban néztem anno, csak annyira nem tanulmányoztam át, de úgyis esedékes egy kis vaniíliarúd beszerzés ;)

Kriszta írta...

Tegnap voltam a Culinarisban (Balassi utca). Megnéztem, Van. Igaz csak sárga (kurkuma alapú) zöld (klorofil alapú) és kék. Ott a vaníliarúd sorában keresd.

Judyt írta...

Ezekkel azért már lehet kezdeni valamit, főleg, hogy pirosas színt pár csepp meggylé, vagy céklapor is produkál ;) Köszi!