2012. április 21.

Blogkóstoló: medvehagymás-ricottás minibatyuk

Jópár hete részt vettem egy játékban, amit 4Gyerek kezdeményezett, és aminek lényege, hogy a nekünk sorsolt blogról meg kell csinálni egy receptet. A játék annyira sikert aratott, hogy újabb forduló került meghirdetésre. Ezúttal a rendszer számomra Makacska konyháját dobta. Sajnos az elmúlt hetek annyira mozgalmasak voltak, hogy a recept kiválasztására is csak pár napja tudtam időt szakítani. 

Végül döntésem az olajbogyós párnácskákra esett (a kelttészta amúgy is mániám mostanában). Gondoltam két legyet ütök egy csapásra, úgyhogy az eredeti recepten variáltam is kicsit és az olajbogyós töltelék helyett (amit egyébként is csak én szeretek :P) egy medvehagymás verziót készítettem, ezáltal legalább sikerült felhasználnom a pár napja hűtőben raboskodó és szabadidőmre váró leveleket. Sajnos az épp aktuális kötött étrendem (érts: diéta :P) miatt kóstolgatnom nem lehetett, de a tesztelők visszajelzése alapján fincsi lett a végeredmény ;)


Hozzávalók:

20 dkg liszt
2 dkg élesztő
1 kk. cukor
fél tk. só
2 ek. olaj

200 g ricotta
50 g parmezán
1 csokor medvehagyma
só, bors

Elkészítés:
A tésztához felfuttatjuk az élesztőt 20 ml vízben a cukorral. Közben átszitáljuk a lisztet, elkeverjük a sóval, majd hozzáöntjük az élesztőt és az olajat. Folyamatosan adagolunk még hozzá vizet, amíg rugalmas, jól gyúrható tésztát kapunk belőle (kb. 50 ml). Lefedjük, meleg helyre tesszük és duplájára kelesztjük.

Ezalatt elkészítjük a tölteléket: a ricottát egy tálba tesszük, belereszeljük a sajtot. A medvehagymát felaprítjuk és hozzáadjuk a keverékhez. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Berakjuk a hűtőbe 10-15 percre.

A tésztát enyhén lisztes nyújtótáblán 1-2 mm vékonyra nyújtjuk, majd 5-6 cm átmérőjű köröket szaggatunk belőle. A köröcskék közepére adagolunk a töltelékből egy-egy kis gombócot és a tésztát három oldalról összecsípjük (piramis alakba).

Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, olajjal megkenjük és 150 fokra előmelegített sütőben 25-30 percig sütjük.

2012. április 15.

Chole, avagy csicseriborsó curry


Az indiai főzöcskézős napon sikerült egy másik étel elkészítését is megtanulnom. Mivel erről Richa már hetekkel korábban mesélt, előző este beáztattam egy adag borsót, hátha sort tudunk rá keríteni. A biryani és a közben készülő répatorta elég sok időt és energiát elvett mindkettőnktől, főleg, hogy az előző napok sem punnyadással teltek. Láttam, hogy Richa is elfáradt, de Atti unszolására (nameg mert korábban sosem csináltam csicseriborsót, így emiatt is érdekelt a recept) rákérdeztem, hogy megcsinálhatnánk-e ezt is. Ő aztán, mondván úgyis hamar megvan, kedvesen igent mondott. Később nem győztem mentegetőzni, ugyanis mint kiderült (kukta hiányában) nem elég az eredetileg tervezett 20-30 perc az elkészítéshez...  :)

Ajánlom ezt a receptet minden kedves vega ismerősömnek, így különöse Moc-nak és Klárinak ! ;)


Hozzávalók:

150 g csicseriborsó (előre áztatva legalább egy éjszakán át)
2-3 ek. olaj
1 tk. kömény (egész)
10-15 szem feketebors (egész :))
2-3 kisebb babérlevél
1 nagyobb vöröshagyma
1 tk. paprika (mi ezúttal is szegedire cseréltük a chilit)
1 tk. kurkuma
1-2 tk. só
1 ek. gyömbér-fokhagyma paszta (vagy 4 gerezd fokhagyma és kisujjnyi reszelt gyömbér)
2 paradicsom
2 tk. chana masala (csicseriborsó fűszerkeverék, ázsiai boltban kapható)
2 ek. friss, aprított korianderlevél

 Elkészítés:
A hagymát megpucoljuk, felaprítjuk, a paradicsomot szeletekre vágjuk.

Az olajat magas lángon felforrósítjuk, majd beletesszük először a hagymát, és takarék lángon pároljuk kicsit fedő alatt (3-5 percig). Utána beleöntjük (levével együtt) a csicseriborsót, és az összes többi hozzávalót is beletesszük a chana masa kivételével. 

Fedő alatt közepes lángon főzzük, néha megkeverjük, és ha szükséges vizet öntünk hozzá. A végén hozzáadjuk a chana masalát is és azzal együtt főzzük további 5-10 percig.
 
Ahogy fentebb említettem, nálunk eléggé elhúzódott a folyamat, ugyanis bő egy órán át főtt a borsó, és közben kétszer, alkalmanként 3-3 dl vizet kellett utána önteni. Mindez persze ízlés kérdése is, mivel én szeretem, ha "van mit rágni" a zöldségeken, általában nem főzöm őket teljesen puhára. Ezúttal is így történt, úgyhogy aki inkább a puhább állag híve, az számoljon plusz 20-30 percet a főzési időre ;)

2012. április 13.

Első formatortám története ...

... kicsit hosszú történet, de hasznát vettem volna egy hasonlónak, így remélem segítek azzal, hogy leírom ( a képekért előre is elnézést, sajnos csak mobillal volt lehetőségem fényképezni közben :/ )

A történet jó pár héttel ezelőtt kezdődött, amikor Vera barátnőm arra kért, készítsem el Fecó barátunk (Vera férje) tortáját a 30. szülinapjára. A válasz nem volt rögtön igen, mint általában, ugyanis egy sörös krémmel töltött, sörös kupak formájú tortát kellett volna elkészíteni... Mivel még sosem csináltam hasonlót, egyrészt paráztam, hogy meg tudom-e csinálni, illetve lesz-e elég időm rá, hogy jól meg tudjam csinálni (mégsem kéne elrontani egy 30. szülinapra szánt tortát...), másrészt pont ugyanezen okból érdekelt is, mint kihívás ;) Nem lövök le nagy titkot: végül beadtam a derekam ;)


Mivel még hetek voltak a neves eseményig, volt időm kicsit utánajárni a fondant készítésnek, sörös krémes recepteknek, és úgy általában a formatorták készítésével kapcsolatos trükköknek. Katucikonyhától és Ganditól rengeteg segítséget kaptam, és jól jöttek sógornő jelöltem tapasztalatai is, melyeket ezúton is köszönök! Végül a fondant elkészítését nem vállaltam be (főleg idő hiányában), úgyhogy unidec elnevezésű helyettesítőt rendeltem.

Ezzel a döntéssel ugyan kiiktattam a bevonó problémát, de még mindig ott volt a krém receptjének rejtélye... Legyártottam néhány verziót a neten keringőkből, de őszintén szólva egyik sem nyerte el a tetszésemet. Sör volt, meg tejszín, cukorral... Valahogy nem az igazi.... ráadásul még zselatint is kellett hozzá használni, ami számomra egy örök mumus... Találtam viszont jó néhány Guinness sörös csokitorta receptet, ami sokkal inkább felkeltette az érdeklődésemet. A macaron nap pedig jó apropót adott, hogy PralinéZsuzsi receptjéből kiindulva élesben teszteljek egy sörös-csokikrémet. Ebben a sör csak egy érdekes mellékízt adott, túlnyomórészt az étcsokit lehetett érezni benne, ezért úgy gondoltam, nagyobb körben fog sikert aratni a torta ilyen töltelékkel. Szerencsére erről barátnőmet is sikerült meggyőzni, úgyhogy újabb kérdés oldódott meg.

A torta alakja már kisebb gondot jelentett: újfent a jól bevált spiráltortához fordultam. Szeretem, mert nem kell stresszelni sem azon, hogy esetleg lapos lesz a piskóta, sem azon, hogy a torta súlya kinyomja a krémet és könnyen szabályozható a torta magassága is, hiszen akkora csíkokból építem a spirált, amilyen magas tortát szeretnék.



Ennyi előzmény után néhány gondolat a kivitelezésről, ami a krém megfőzésétől kezdve az utolsó simításokig kb 8 óra volt ;) (és akkor még nem is említem azt a kálváriát, amit aznap délelőtt éltem meg Guinness sör után kutatva...).

A krém elkészítéséhez 3 tábla csokit használtam, ami, mint utóbb kiderült majdnem kevés is lett... Maga az elkészítés csak néhány percet vett igénybe, de kb 2-3 órát kellett várnom, mire ez a mennyiség megdermedt annyira, hogy használható legyen (előző este is elkészítettem, de azóta sem értem milyen okból kifolyólag folyékony maradt... itt kezdődött a kálvária ;)).

Ezalatt nekiálltam a burkolat kivitelezésének, így először a betűk kialakításának. Ehhez először kinyomtattam egy képet, ami egy Heineken kupakot ábrázolt (gondoltam rá, hogy Guinness kupak legyen, de a holland motívum könnyebbnek tűnt). Ezután vékonyra nyújtottam (fólia használatával) egy kisebb adag masszát, majd ráfektettem a képet. Fogpiszkálóval szurkáltam át a betűk fontosabb pontjait, majd a sablont levéve, iskolai képességfejlesztő gyakorlatként a pontokat késsel összekötve vágtam ki a betűket (sajnos a soft massza ehhez nem volt a legjobb, úgyhogy ha valaki hasonló fába vágja a fejszét mindenképp keményebb masszát készítsen). 


Ez a művelet pont ki is töltötte a csokikrém dermedéséig tartó időt, úgyhogy nekiállhattam a torta összeállításának. Ehhez megsütöttem egy adag piskótát, hagytam kicsit hűlni, csíkokra vágtam, megkentem, feltekertem. Ekkor kb 15 centi volt az átmérője az így keletkezett körnek, úgyhogy újabb piskóta süt, kihűl, ken, teker. Még mindig nem a megfelelő, úgyhogy ismét piskótát süt, kihűt, ken, teker... Azaz 3 adag piskótát sütöttem le, mire elértem a kívánt méretet.Visszagondolva lehetett volna kicsit alacsonyabb, de majd legközelebb ;)

Az így elkészült tortát bevontam a maradék csokikrémmel, mert azt olvastam több helyen, hogy ezáltal sima felületet képezhetünk a rákerülő fondant alá (fontos, hogy a felhasznált krém ne legyen nagyon tejszínes, mert az eláztatja a masszát).


Jöhetett az utolsó, egyben legnagyobb kihívást jelentő szakasz: a bevonás és formázás.

Először sima fehér masszát nyújtottam akkorára, hogy meg tudjam ítélni mennyivel fedhető be az egész torta. Ezt a mennyiséget utána zöld festékkel színeztem, aminek köszönhetően jómagam is szinte Shrekké (Fionává...) változtam át (elég annyi hozzá, hogy a körmöm még két-három nap múlva is festéses volt az állandó, néha már fehérítószeres kézmosás ellenére is... ). Utána kis rudakat gyúrtam fehér masszából, ezekkel alakítottam ki a kupak-alakot ( erre a célra egyébként piskótából is lehetne rudacskákat faragni, de nekem csak nagyon minimális maradt, ami kevés lett volna, csak ezért újabb adagot sütni pedig nem akartam ) Majd újra kinyújtottam a zöld masszát és szépen ráfektettem a tortára (nem célszerű nagyon vékonyra nyújtani, mert elég könnyen szakadozik).


Ezután már szinte gyerekjáték volt a végső fázis: a betűk felhelyezése. Kifogott viszont rajtam a csillag alakzat elkészítése. Először kivágtam egy fehér kört, és a betűvágó módszerhez hasonlóan a csillagot. Gondoltam majd ráteszem, kicsit elnyújtom, és kész... A nyújtással viszont eltorzult az alakzat, úgyhogy kezdhettem újra.. :/ Második körben megcsináltam a csillagot, majd fehér háromszögeket vágtam ki és a csillag szárai közé illesztettem. Ez volt a jó módszer, mert így arányos is maradt a minta és nem is keletkezett újabb réteg a torta tetejére.

Igyekeztem precíz maradni a kupakon látható spirálok megformázásakor is, de ez csak nagyjából sikerült, szintén a soft massza miatt. Nagyon vékonyra kellett ugyanis nyújtani, és mire ezt meg tudtam csinálni, addigra már annyira lágy lett, hogy a ujjamra ragadt.... Úgyhogy a kezemet folyamatosan hideg vízzel hűtöttem, hogy minél kevésbé melegítse a masszát, és szép lassan, szinte centiről centire alakítottam ki a csíkokat (a hengeresre gyurmázott massza lenyomkodásával). 

A végeredménnyel nem lettem maradéktalanul elégedett, főleg azért, mert zavart a sok fogpiszkáló- és folpack lenyomat a tortán. Sajnos arra nincs ötletem hogy lehet tökéletesen sima felületet csinálni, talán majd legközelebb sikerül ;)
 
A szeletelt állapot ;)
Azért persze nagyon örülök, hogy belevágtam és hogy sikerült is - úgy ahogy - kivitelezni! Annak meg különösen örülök, hogy a baráti, ismerősi körben mekkora tetszést aratott :) El is döntöttem, hogy beindítom a "Hozd a hozzávalót, sütöm a tortát" mozgalmat :)))

2012. április 10.

Csirke Biryani

Húsvét hétfőn egy hagyományosnak mondható - fonott kalács, tojás, sonka, friss zöldségek, medvehagymakrém... - reggeli után ez a nem igazán hagyományos étel került az asztalra :) Hétvégén ugyanis itthon maradunk, így locsolkodó hiányában sikerült összehoznunk a hetekkel ezelőtt megtervezett sütős-főzős napot egy kedves indiai barátunkkal, Richával. Sosem gondoltam, hogy ennyire rá fogok kattanni az indiai ételekre, de egyszerűen ámulatba ejt Richa tudománya és az, ahogy az akár unalmasnak is mondható csirke-rizs párosítás különlegessé válik a kezei között néhány - najó sok-sok :D - fűszer által. Egyszerűen úgy elvarázsol a rengeteg illat, szín, íz, amit a főzés során megtapasztalok, hogy nem is tudom szavakba önteni!

Rám való tekintettel 'light' verziót készítettünk :) A különbség Richa eredeti receptjéhez képest annyi, hogy az őrölt chilit sima paprikára cseréltük. Őszintén szólva a végeredmény lehetett volna - még nekem is - csípősebb, úgyhogy legközelebb növelem a chili arányát ;) 

A hozzávalók hosszú listája ne riasszon el senkit, az elkészítése egyáltalán nem bonyolult, de tény, hogy nem egy gyors, hétköznapi vacsoráról lesz szó :) 

Richa! Ezúton is köszönöm ezt a szuper napot!

Hozzávalók (3-4 személyre):

700 g csirke (nálunk fél mell és 3 alsócomb)
5 tk. natúr joghurt
2 fej vöröshagyma
1 fej lilahagyma
50 ml olaj (eredetileg ghí)
 
2-3 ek. gyömbér-fokhagyma paszta *
2 nagyobb babérlevél
5-6 db kardamom
8-10 szem egész bors
2 tk. kömény (egész!)
5 db szegfűszeg
1 közepes rúd fahéj (vagy egy mokkáskanál őrölt)
2 tk. kurkuma
fél tk. őrölt koriander
1 tk. só
1 púposabb tk. paprika (eredetileg chili)

2+1 tk. sáfrány

6-7 friss mentalevél
3-4 ágnyi friss koriander
fél lime
1 kisebb (kb 5 cm) zöld chili

* a paszta ázsiai boltban szerezhető be, ha nem tudunk venni, akkor egy kisujjnyi reszelt gyömbérrel és 4-5 gerezd fokhagymával helyettesíthető

További hozzávalók a rizshez:

350 ml basmati rizs
2 tk só
1 ek. olaj
1 nagyobb babérlevél
2 db kardamom
1 kisebb darab, vagy egy késhegynyi őrölt fahéj
víz


Elkészítése:

A hagymákat vékony szeletekre vágjuk. Az olajat először nagy lángon felforrósítjuk, majd beledobjuk a hagymát és a tüzet közepesre mérsékeljük. A cél az, hogy szép lassan megfonnyadjanak, és aranybarnára süljenek a hagymaszeletek. Időnként érdemes megkavargatni, nehogy megégjenek az alul lévők! Körülbelül 15 percig tart a folyamat.

Ilyen legyen a hagyma
Ezalatt elkészítjük a csirkét. A combokról - és ha van rajta a mellről is - leszedjük a bőrt, mert arra nem lesz szükségünk. Megmossuk és megszárítjuk a húsokat, majd egy tálba tesszük őket. Hozzáadjuk a fűszereket a sáfrány kivételével, majd rákanalazzuk a joghurtot és belefacsarjuk a lime levét. Felaprítjuk a koriander és a menta leveleket, majd ezek felét is hozzáadjuk a páchoz (a másik felére később, a rizsnél lesz szükségünk). A chilit szintén felaprítjuk és a piros paprikával/chiliporral együtt ezt is a tálba szórjuk.

Ha a hagyma kész, kiszedjük egy papírtörlőre/szalvétára és hagyjuk állni kicsit, hogy a felesleges olaj felszívódjon. 

Amikor ez megtörtént, akkor a hagyma felét is hozzákeverjük a joghurtos páchoz, majd jól megforgatjuk benne a húsokat és hagyjuk állni legalább egy órát (ha hűtőben hagyjuk, akkor hamarabb ki kell venni, hogy szobahőmérsékletű legyen, amikor sütni kezdjük!).

Amíg a hús pácolódik, a rizst megmossuk, és felöntjük vízzel. Szintén állni hagyjuk. 

Egy óra múlva leszűrjük a rizst majd feltesszük főni (annyi vízzel, hogy együtt legyen 1,5 liter). Adjuk hozzá a sót, a babérlevelet, a kardamomt és a fahéjat. Forraljuk fel a vizet és ha forr, akkor még max. 5 percig főzzük benne a rizst (végig zubogjon a víz, nem kell lejjebb kapcsolni). A cél, hogy félkeményre főzzük a rizsszemeket, olyanra, hogy még kemény legyen a külseje, de el lehessen "nyomni".

Ha elkészült a rizs, szűrjük le. Vegyünk elő egy nagyobb (5 literes) lábast, kenjük ki olajjal. Az aljára fektessük a húsokat a szósszal együtt, öntsük rá a rizst, szórjuk a tetejére a maradék menta-koriander leveleket és a hagymát, hintsük meg egy tk. sáfránnyal. 

Forraljunk fel egy kisebb edényben kb 50 ml vizet és főzzük benne a többi sáfrányt, addig, hogy megszínezze a vizet (pár perc). A levet szűrjük le és locsoljuk meg vele a rizs tetejét.

Az edényt fedjük le. Jól záródó fedőt keressünk, ha a tetején van lyuk, akkor azt is dugaszoljuk be papírtörlővel, mert fontos, hogy a gőz ne távozzon az edényből, esetleg még egy kisebb konyharuhával is letakarhatjuk a fedőt. Először közepes lángon főzzük kb. 5 percig a biryanit, majd takarékra visszakapcsolva 25-30 percig anélkül, hogy a fedőt leemelnénk róla. 

Ha kész, máris tálalhatjuk. A csípősebb verzióhoz érdemes egy kevés joghurtot is felszolgálni öntetként ;)


2012. április 5.

Húsvéti ajánlat

Sajnos még mindig nem sikerült kiegyensúlyoznom a hétköznapjaimat, így a tervezett húsvéti főzöcskézésre is csak hétvégén lesz időm, feltéve, hogy a takarítás mellett még marad energiám :)

Kriszta invitálásának viszont nem tudtam nemet mondani, úgyhogy íme az én húsvéti ajánlatom:



A fentieket, vagy legalábbis egy részét én is tervezem elkészíteni, egy fincsi fonott kalács és az elmaradhatatlan húsvéti sonka mellett, és alig várom, hogy tojásokat pingálhassak.

És persze nem is én lennék, ha nem ajánlanék néhány macaront is húsvétra, hiszen egy hosszú hétvége épp alkalmas rá, hogy vegyétek a bátorságot, és megpróbálkozzatok az elkészítéssel :) Nekem, ha belefér, akkor ezt az ötletet alapul véve fog néhány készülni ;)
Én Dorci, 4Gyerek, Szofi és Katuci és Zizi ajánlójára lennék kíváncsi ;)

Játékszabály: 
"Írj egy bejegyzést Húsvéti ajánlat címmel. A bejegyzésedben ajánl 5-10 ételt, mely jó választás lehet az ünnepi asztalra. Nem kell, hogy összefüggő menüsor legyen, ahogy kedved tartja, akár süteményválogatás is lehet. Ha megkapod a játékot küldd tovább 10 bloggernek, bejegyzésedben ne felejtsd el megemlíteni, hogy ki hívott meg a játékra. Ha türelmetlen vagy, nem kell megvárni, hogy hozzád is eljusson a húsvéti játék, szabadon is "elviheted".:) Játékra fel!!!"
És mivel nagy valószínűséggel nem várható új bejegyzés már a héten, ezzel a képpel kívánok nektek kellemes húsvéti ünnepeket!

2012. április 1.

Almás-diós saláta

Gondoltam ideje már valami salátának a sok macaron után :) Igaz, ez a sali inkább ősziesnek mondható, de mivel hozzávalói ilyenkor sem elérhetetlenek, miért is ne? Egyébként én is úgy szántam rá magam, hogy pár napja szépséges almákra bukkantam a piacon, úgyhogy gyorsan be is szereztem a többi hozzávalót. Azért szeretem ezt a salátát, mert benne lévő sok ropogtatni való miatt jó helyettesítő, amikor filmnézés közben nasizni támad kedvem. A történethez még annyi hozzátartozik, hogy a recept Reni egyik, Lakáskultúrában megjelent salátáján alapul.


Hozzávalók 2 adagra:

  • 1 piros alma (nálam Idared)
  • 1 kisebb fej jégsaláta
  • 1-2 zellerszár (angol zeller)
  • 1-2 ek. balzsamecet
  • 2-3 ek. olívaolaj
  • 1 nagyobb marék - kb. 50 g - dió

Elkészítés:
A salátát kisebb darabokra tépkedjük, a zellerszárat feldaraboljuk, majd összeforgatjuk őket a balzsamecettel és az olívaolajjal. Közben a diót kicsit megpirítjuk (a képen látható eredetileg is ilyen sötét volt, nem kell ennyire megpörkölni ;)), és ha kész ráöntjük a zöldségekre. Végül az almából kisebb szeleteket vágunk és azokat is a salátához adjuk.


Jah, és el is felejtettem, hogy most már elérhető vagyok az új gasztroblog gyűjtőoldalon, a Gasztroblogokon is.
Magyar gasztroblogok gyűjtőhelye