2012. augusztus 15.

Főzősulis kalandozásaink (Chefparade, Csillagánizs)

Több hónapja már annak, hogy elkezdtük főzőtanfolyamokra járni. Egy balkán minitanfolyam után, szusit tekertünk, majd májusban úgy besokasodtak a látogatások, hogy nem jutott energiám mindegyikről beszámolni... Aztán mindig volt valami, ami akadályozott, és mivel közben nagyban sütögettem is, inkább ezekről igyekeztem írni. Pár hete viszont ismét suliba voltunk, úgyhogy ennek apropóján nekiveselkedtem, és arra gondoltam, egy csokorba gyűjtöm a kimaradt beszámolókat, így legalább összehasonlítva írhatok a tapasztalatokról.

Az időközben meglátogatott órák: tengeri herkentyűk és mexikói óra a Chefparadeban,  kelttésztás óra a Csillagánizsban

A Csillagánizsról szinte minden oldalon, és kb. mindenkitől jókat hallottunk, ezért régi tervünk volt, hogy egyszer meglátogassuk. Lehet, hogy túl sok volt az elvárás, vagy a társasággal volt a baj, de az óráról kilépve nem éreztem azt, hogy hude hamar vissza akarok térni... Még mielőtt túl negatív lenne a vélemény, gyorsan hozzá is teszem, hogy a tanultak hasznosak voltak, a tanár segítőkész volt, a felszereltség csillagos ötös, a hely kinézete szintén, szóval azt gondolnánk minden adott egy pozitív véleményhez. Ami ezt lehúzta, az a társaságunk egy "stréber" tagja volt és az egyik vezető/oktató (?) viselkedése. Igazából mindkettő hasonló okból volt számomra lehúzó tényező: én ugyanis azért megyek ilyen helyre, hogy tanuljak, és talán nem is én vagyok az egyetlen... Ezért sem értem, hogy miért kell lenézően viselkedni, csak mert a másik még sosem csinált kenyeret, vagy úgy magyarázni, mintha nem értenék magyarul... Namindegy. Ha az óra haladóként lett volna feltüntetve, akkor nem veszek fel ilyesmiket, de nem volt semmi ilyesmi információ. Nem véletlen, hogy képet se nagyon mertem csinálni, aggódtam mit szólnak, ha tanulás helyett elkezdek fotózgatni :S Mindezektől függetlenül jó volt az óra, a receptek hasznosak voltak, az oktatótól - aki vezette és nem az aki lehúzta :) -  még kaptunk is jópárat pluszba. Többször odajött, hogy segítsen a zsömléket formázni, folyamatosan figyelte, ki mit hogy csinál éppen és nem küldött haza minket, amikor kb negyedjére kellett újra mutatni a zsemle 'virgolást' vagy kalácsfonogatást. Amit még díjaztam, hogy általánosságban is kaptunk hasznos információkat, nem csak az adott receptekre koncentráltunk. Az órával összefüggően csak annyi "bajom" volt, hogy falatnyi kenyereket, és miniatűr kalácsokat gyártottunk, ami - főleg a kalácsnál - eléggé nehezítette a formázást. Nyilván nem azt vártam volna, hogy mindenki süthessen 1-1 kg kenyeret, meg 2-3 kávéházi kalácsot, de szerintem jobb lett volna a normál méret sütési módját is megtanulni. Ha pontozni kellene, akkor mondjuk 7et adnék a 10ből az órára.

Asztalt paradicsomos zsemlék, fehérkenyér, törökmogyorós briósok és fonott kalács
A Chefparade ezúttal sem okozott csalódást. Talán a tengeri órára adhatnék mínuszokat, aminek az oka, hogy túl sokan voltunk, és így a tanár nem tudott rendesen figyelni mindenkire (ráadásul elég pörgős, gyorsan készülős ételekkel volt tele a menüsor). De a jó hangulat, a sok-sok nevetés, és az isteni finom ételek (amiből mellesleg ismét jutott még otthonra is egy-két jó adag) kárpótoltak. Hasonlóan jó benyomásom volt a mexikói órán: követhető receptek, jól felépített sorrend, jó alapanyagok. Negatívként a kaja hattttalmas mennyiségét jegyezhetném fel, de úgy gondolom ez nem ér fekete pontokat :) Pedig ez mindkét óráról elmondható volt. A tengeri kütyüs esetében garnélás, kalamáris rizottó, míg a mexikói órán egy adag nachos készült, babpürével, paradicsomsalsával. Nah, ezzekkel kb teljesen jól is laktunk. Ezután viszont még mindenki készített rákokat, kagylókat, szószokat, a mexikói órán pedig még durvább mennyiséget: egy-egy adag fajitast, quesiadillast, avokadókrémet, mexikói rizst... Utóbbi órán ráadásul oktatónk egy adag tequila mousse-t is összeütött desszert gyanánt, amíg mi falatoztunk (volna, ha nem pakolom el a felsorolt menüt otthonra :))... Ha mindent megeszek, szerintem gurítani lehetett volna hazáig... :) A tengeri órára a kapkodós, kevésbé figyelős állapotok miatt 8 pontot adnék, míg a mexikóira ha lehetne 11-et ;) Utóbbin egyébkén még pozitívumként jegyzem meg, hogy míg mi késésben voltunk (ugyanis rossz helyszínen jelentünk meg 6 órakor és a legnagyobb forgalomban kellett átvágtatni a városon...), nem maradtunk le semmiről, mert az oktató a mi adagunkat is folyamatosan készítette. Legközelebb viszont biztos, hogy kétszer is megnézzük, mi a pontos cím... :P

Mexico rapido

A tengeri finomságok

2 megjegyzés:

Kati írta...

De kár hogy nálunk nincsenek ilyen főzősulik.

Kati írta...

Nagyon jól néznek ki ezek az ételek. Kora délelőtt máris megéheztem!