2012. október 23.

Slambuc, ahogy nagypapám csinálja

Biztos, hogy minden családban vannak évek óta őrzött receptek, azok az ételek, amelyeken felnőttünk, amikről szép gyermekkori emlékek jutnak eszünkbe.


Nekem ilyen például anya diós habosa, ami egy darabka megsárgult, egyre fakuló papíron létezett éveken át, míg egy nap arra ösztönzött, hogy internetre töltsem, és megkezdjem "gasztroblogger karrierem" :) Ha másért nem, legalább azért, hogy ezek a régi receptek több helyen (illetve egy helyen) kerüljenek rögzítésre, és megmaradjanak nekem, gyermekeimnek, unokáimnak. Mert új dolgokat kitalálni, érdekes alapanyagokkal kísérletezni jó és kihívás, de én mindig is szerettem ragaszkodni a régi, jól bevált dolgokhoz.


Ezért is döntöttem el, hogy amikor időm engedi, kifaggatom a családot egy-egy kedvencemről. Így történt ez még nyár végén, amikor sikerült egy-két nap szabit kivennem, és több időt tölteni nagyszüleimnél. Hónapok óta tervezzük papával, hogy egyszer majd együtt főzünk slambucot, hiszen ha a receptről kérdeztem, csak ilyesmiket mondott: "Hát úgy ennyit" "ameddig jó nem lesz" "nagyjából öklömnyit" és hasonlók :) (megjegyzem hasonlóképp készített nagymamámmal krumplislepényt, ami még várat egy újabb méregetős körre ;)) Ezúttal viszont volt idő, mindent írtunk, feljegyeztünk :) Remélem, hogy ez alapján sikerül majd reprodukálni az ízeket, bár tudom, hogy "A" slambuc attól olyan finom, mert papa, vagy apa készíti, akkor és ott ;)

Hozzávalók (6 személyre):

10-12 db közepes burgonya
2 nagyobb fej vöröshagyma
450 g (zsírosabb)szalonna
2 púpos tk. pirospaprika
1-1 paprika, paradicsom (elhagyható)
1,2 l víz
2 tk. só
350-400 g lebbencstészta (fodros kockatészta)



Elkészítés:

A legjobb nyilván akkor, ha bográcsban készül és szabad tűzön, de mivel az időjárás már egyre kevésbé kedvez a kerti programoknak, gáztűzhelyen és bogrács hiányában megfelelő méretű edényben is elkészíthetjük ;)

A szalonnát kockákra vágjuk, a krumplit megpucoljuk és karikákra szeleteljük. A hagymát apróra vágjuk, ha használunk paradicsomot, paprikát, azokat is feldaraboljuk kisebb kockákra.
A szalonnát üvegesre pirítjuk - először magas, majd - takarék lángon.
Kicsit félrevesszük a tűzről, rászórjuk a pirospaprikát és hozzáadjuk a sót, majd belerakjuk és elkeverjük benne a krumplit. Visszarakjuk a tűzre és felöntjük annyi vízzel, ami ellepi (kb. 1-1,2 liter). Addig főzzük, míg megfő a krumpli, de közben ne kavargassuk, hogy ne törjön össze. A vizet, ha szükséges pótoljuk.
Amikor megfőtt (és nem szétfőtt!!!) a krumpli, kóstoljuk meg a levet, eleg sós-e. Itt még kellően (nem túlságosan) sósnak kell lennie, mert később a tészta is felvesz majd belőle, ha sótlannak érezzük, akkor mindenképp adjunk még hozzá!
Szórjuk a tésztát a krumpli tetejére, tördeljük apróbb darabokra. Ha kell, adjunk annyi vizet hozzá, hogy éppen ellepje  tésztát. Főzzük tovább, de ne keverjük át az egészet, csak a tetején kavargassuk meg néha a tésztát, hogy minden darab jól megfőjön.
Amikor a tészta is megfőtt, vegyük le a tűzről a bográcsot és most kavarjuk át az egészet. Jól forgassuk össze, hogy mindenhova jusson a tésztából is. Ezután ismét visszakerül a tűzre, hiszen most következik az "átsütős" rész.
Ez már kisebb trükköket igényel, mert normális esetben úgy kell forgatni a tésztás-krumplit, hogy a bográcsot rántjuk meg, és ezáltal fordítjuk át folyamatosan. De a megfelelő gyakorlat hiányában a fenti képen látható konyhai eszközöket is igénybe vehetünk a forgatáshoz (kicsit olyan ez mint a palacsintát dobálás tudomány nélkül lapáttal forgatni :)). Mondanám, hogy vigyázzunk, nehogy leégjen, de megvallom őszintén, hogy nálunk a kicsit odaégett részek a legkapósabbak :D Olyannyira, hogy mind nagypapám, mind édesapám direkt figyelnek arra, hogy kellő mennyiség le is égjen ;)

Most is emlékszem arra a nyári délutánra, amikor legutóbb készítettük és mami kovászos uborkáját falatoztuk hozzá... (mondanom sem kell: a tészta, a krumpli és a szalonna is házi volt) Nyammmi :) Ugyan nem egy light menü, de azt gondolom alkalmanként egy-egy ilyen ebéd a hagyományőrzés és a nosztalgia jegyében igenis elfér az asztalon ;)

2012. október 9.

Őszi pite, almával, dióval

Nekem ez annyira őszies :) És bár már hetekkel ezelőtt készült, direkt vártam a közzététellel, hogy szezonálisabb legyen ;) Igazából szerettem volna "a pite egy napsütéses őszi délutánra" címet adni, de amilyen szeszélyes lett mostanság ez az október, maradtam a fenti elnevezés mellett. Azért drukkolok, hogy legyen még sok-sok esőmentes napunk is a hónapban ;)


A pite maga egyébként nem egy nagy találmány, valójában az epres pite receptjét vettem alapul, úgyhogy akinek az szimpi volt, biztos, hogy ebben sem fog csalódni. Nem is ragozom tovább, íme a hozzávalók...

... a tésztához: 150 g hideg vaj; 300 g liszt; 3-4 ek. hideg víz

... a töltelékhez: 2 tojás; 100 g puha vaj; 100 g porcukor; 200 g darált dió; 500 g alma

Mivel az utóbbi időkben igencsak megugrott a pitereceptjeim száma, a leírás már ismerős lesz ;)

A lisztet egy tálba szitáljuk, a vajat apró darabokra vágva hozzáadjuk. Hideg kézzel morzsljuk össze, majd adjuk hozzá a vizet és dolgozzuk gyorsan sima tésztává. A tésztát formázzuk gombóccá, majd nyújtsuk ki kör alakúra (akkorára, hogy a forma méreténél pár centivel nagyobb legyen). A nyújtófa segítségével fektessük a formába és nyomkodjuk kicsit bele. A kilógó részeket szedjük le, a formát pedig tésztástól tegyük a hűtőbe kb. fél órára.

Ezalatt az almákból 1-2 dbot tegyünk félre díszítéshez, a többit daraboljuk apró kockákra (esetleg pépesítsük, de akkor levesebb lesz, nem annyira használható, célszerű kicsit leszűrni). A sütőt melegítsük elő 200 fokra.

A tésztát vegyük ki a hűtőből, terítsünk rá sütőpapírt, majd borítsunk bele nehezéket (babot, rizst, lencsét, stb.). 15 percig süssük, majd szedjük le a nehezéket és a papírt és tegyük vissza újabb 5 percre, közben a sütőt vegyük lejjebb 175-180 fokra.

Míg a tészta sül készítsük el a tölteléket: porcukrot egy tálba szitáljuk, a puha vajat hozzáadjuk és habosra verjük mixerrel. Hozzáadjuk a tojásokat és addig keverjük, míg a tészta egynemű lesz. Végül adjuk hozzá a diót és az almadarabokat. Ha a tészta megsült, borítsuk bele a tölteléket, díszítsük a félrerakott almaszeletekkel és süsük a pitét 40-45 percig (figyeljük, hogy a tészta széle ne égjen meg, esetleg tegyünk rá alufóliát).