2012. november 5.

Varrókészlet torta

Hiányzott már a tortakészítés :) Az utóbbi időben többen is felkértek volna - még egy menyasszonyi tortát is rámbízott volna egyik barátunk :O -, de sajnos a sűrű programok mellett nem tudtam bevállalni  ezeket a megbízásokat. Úgyhogy maradtak a tortakészítős tv-s műsorok, amikből egyébként sok trükköt lestem el ;)

Egészen mostanáig, mivel pár hete újabb szülinap volt a családban, ami lehetőséget adott arra, hogy Csokipari Csenge egyik tortáját megvalósítsam. Ez azért nagy szó, mert erre kb. egy éve készülök :)

Az ünnepelt anyukám volt, aki varrónő. Gondolom nem igényel különösebb magyarázatot, hogy miért akartam ezt a tortát elkészíteni neki ;)


Természetesen nem egy az egyben akartam másolni a tortát - nem is tudtam volna -, de az ötlet nagyon tetszett. Az enyém belül sima piskóta volt citromkrémmel, és mivel a fondantot is sikerült vékonyra nyújtani, szerintem tökéletes egyensúly jött létre az édes és savanyú ízek között.

A torta készítésére sajnos nem volt annyi időm, mint amennyit szerettem volna. Épp lakást alakítunk, ráadásul egy vírust is összeszedtem egy hete, úgyhogy annak is örültem, hogy egyáltalán maradt időm rá. Eredetileg úgy terveztem, hogy az alap is hasonló lesz, mint Csenge tortájánál. Egy terítőszerűséget képzeltem, az alját szépen kicsipkézve. Hihetetlen (vagy inkább Murphy...): az első tortáimnál nem bírtam rendesen lesimítani a fondantontot, mindig bénáztam a hullámokkal, fodrokkal, most bezzeg, amikor direkt erre lett volna szükségem, egyszerűen nem bírtam kivitelezni :S Úgyhogy maradt a sima borítás.

Nagyon jól szórakoztam viszont, amíg a dekorációt csináltam, hiszen csak különböző vastagságú és nagyságú hengereket, gömböcskéket kell formázni, egyik-másikat kilapítani. Szerintem eddigi legegyszerűbb tárgyakat gyárthattam. Ráadásul a gombok készítésekor kiélhettem magam: sok szín, sokféle méret, különböző alakzat :) A legbonyolultabb talán a kisolló, és a biztosítótű volt, de azok sem fogtak ki rajtam. A gombostűkhöz rendes tűket használtam, azokat vontam be szürke marcipánnal majd láttam el gömböcfejjel. Számot eredetileg nem akartam írni, de a villanyszerelős tortánál alkalmazott ötletemet most is elsütöttem, csak ezúttal cérnaszálak formázták a megfelelő alakzatot.


Ami még jó pont volt, hogy a torta alig igényelt anyagot. A bevonáshoz (mivel 18 cmes volt) kb fél kg fondant elég volt, a dekorációhoz pedig el sem fogyott egy adag Gyurmaci. Ezeken kívül egy tömb szürke marcipánt vettem ég, de abból alig egy ujjnyi kellett, úgyhogy máskor is használhatom még.

Összességében elégedett vagyok, egyetlen bánatom, hogy az esti szürkületben tudtam befejezni, indulás előtt kb. 2 perccel, így fotót nem tudtam olyat csinálni, amilyet szerettem volna :( De nem elégedetlenkedek, mert a tortát mindenki dicsérte és ez számít ;) Anya alig engedte, hogy egy-két gombot megegyünk, minden marcipán "figurát" félrepakolt emlékben :)

6 megjegyzés:

Szofi írta...

Judit, ez a torta egyszerűen zseniális!!Egyébként is mindig el vagyok ájulva a tortáidtól, de ez mindent visz!!Biztosan nagyon tetszett Anyukádnak, Isten éltesse :)

Anazar írta...

Nagyon jók a kis kiegészítők!

Edina írta...

Tényleg egyre profibb tortáid vannak, Judi. Utólag is Boldog Szülinapot kívánok Anyukádnak! Nekem is csinálsz majd egy icipici szülinapi tortát? ;)

Judyt írta...

Köszönöm, bár a dicséret egy része az ötletgazdát illeti ;) Edi, képzeld tervben van, csak kérdés, hogy lesz e időm az idei szülinapra vagy csak majd jövőre :D

Edina írta...

Ú, amúgy félve mertem csak írni az előbbit. Nekem jó lesz jövőre is (ha most nem lesz rá idő) - addigra még ennél is sokkal profibb leszel (bár nem tudom hova lehet még fejlődni, mert már így is kész remekművek azok amiket csinálsz)

Moc írta...

Nagyon szép ez a torta, a varrókészlet aprócska részei...