2013. január 26.

Bogyó és Babóca torta, a barlangi pókkal kiegészülve

Hónapokkal ezelőtt fedeztem fel Katuci oldalán egy Bogyó és Babócás tortát. Azóta vágyom rá, hogy egyszer valakinek ilyesmit csinálhassak, főleg azután, hogy a lila-fehér tortánál rákattantam a marcipán formázgatásra :) Nem is kellett olyan sokáig várni, néhány hete barátnőm megkért, hogy kisfia 2. szülinapjára csináljak egy tortát. Akkor még nem tudtam, hogy végül milyen lesz, de amikor egy látogatáskor Álmosról kiderült, hogy szereti ezt a mesét, felvetettem az ötletet :) Szerencsére meglett a jóváhagyás, annyi kiegészítéssel, hogy a barlangi pókos rész az aktuális kedvenc, úgyhogy valahogy őt is csempésszem a tortára. Megtörtént... íme:


Viszonylag gyorsan megjelent előttem a kép arról, hogy képzelem a sztori tortára varázsolását...

Ezúttal is a 18 cm-es formát használtam, és a "változatosság" kedvéért ezúttal is Csenge titkos kertes csupacsokis, mascarponés-túrós tortareceptjét. Így egy egész magas torta jött össze, amin tökéletesen meg tudtam valósítani az elképzelésemet.

Ahogy fent látható: a torta tetejére ültettem a főszereplőket, a torta oldala (alja) pedig a "felszín" alatti barlangot és a benne lévő pókot fedte fel. Először megfestettem a barlang hátterét, gyökerekkel, kavicsokkal. Aztán formáztam egy lapos pókot, néhány kavicsot és pókhálót, hogy kicsit térbelibb hatása legyen az alsó résznek is.


Aztán jöhetett a felső rész. Ehhez zöld marcipánt nyújtottam el kb. 1 mm vékonyra, majd derelyevágóval cakkoztam a szélét, hogy kicsit érdekesebb legyen. 

A figurákat már napokkal korábban elkészítettem fondantból próbaképp, pillanatok alatt. Ezért is estem kétségbe, amikor a marcipános verziók sehogy nem akartak sikerülni :S Hiába... tartanom kell magam ahhoz, hogy mindig élesben készítek először valamit... Aztán végül összejöttek a testek, következhetett a fejek megformálása. Nos, azt a dühöngést, amit összesen e folyamat alatt leműveltem, különösen az arcuk megrajzolásakor, inkább nem részletezem :) Kiccccsit bosszantó volt, hogy csak a fejekkel több időt töltöttem, mint a torta összes többi dekorációjával. Muszáj volt néha kis szünetet tartani, úgyhogy kikapcsolódásként csináltam még gombát, egy-két virágot, aztán újult erővel álltam neki a hajszálaknak, csápoknak... Utóbbinál sajnos kénytelen voltam kevésbé gyerekbarát módszert alkalmazni: ahogy anno a varrókészlet tortánál, most is gombostűket fedtem be a marcipánnal. 


A végeredmény nekem tetszik :) Nagyon bízom benne, hogy az ünnepelt is hasonlóképp lesz ezzel... Olyan nehéz gyerekeknek csinálni tortát, komolyan félek attól, hogy meglátva azt elszomorodnak, vagy elsírják magukat :D Amerika kapitány esetében is rettegtem attól, hogy a címzett majd közli: ez milyen gagyi már... :D Úgyhogy még pár órát mindenképp izgulok és várom a beszámolót a fogadtatástól ;)

És akit a fentiek után érdekelne, hogy ki is az a barlangi pók:

7 megjegyzés:

Kriszta írta...

Ez eszméletlen jó lett.
Bogyó és Babóca nálunk is nagy kedvenc volt évekkel ezelőtt.

Kati írta...

Nagyon ügyes vagy, de ez már nem újság! Szerencsés, aki a te tortáddal ünnepelhet!

Viki írta...

Nagyon klassz ez a torta! Mintha cukraszdabol lenne! Szerintem az unokahugomek is rajongananak erte.:) Megerte bajlodnod az arcukkal, pont olyan lett, mint a meseben.

Kati írta...

És milyen volt a fogadtatás?

A írta...

Sziasztok! Gondoltam illendő végre a 'szerencsésnek' is jelentkeznie:D és megerősítenie, hogy a gyerkőc tényleg imádta olyannyira, hogy az első 5 percben csak finoman simogatta a figurágat, irtó cuki volt:)
Végül eltereltük a figyelmét az ajándékokkal, hogy fel tudjuk vágni, bár a pókot így is nagyon megsiratta mikor felszeletelődött:d
Az ízéről inkább a felnőttek nevében nyilatkozom ti. nálunk édesség tekintetében mindenevő a gyerek. Az egész családban nagy sikert aratott! Tök jó ez a tészta! és ami nálam nagy pozitívum, hogy nem lett túl édes a marcipánnal együtt tökéletes! Érdekességként jegyzem meg, hogy nekem másnap még jobban ízlett... tortánál lehet olyan, hogy összeérnek az ízek?:) Még 1x nagyon köszönjük !

Judyt írta...

:) Nah, megkönnyebbültem ;)
Igen, ennél a tortánál szerintem is kifejezetten jó, ha tud állni picit. Ezalkalommal "csak" kb szák egy napot tudott állni,de pont azért szeretem a receptet, mert az alkalom előtt is elkészülhet a torta, aztán előző nap/aznap a dekor. Már sokszor sikert aratott, azért is szakadok el nehezen tőle, mert a bevonattal együtt lesz szerintem tökéletes az édessége, aki meg azt nem eszi, annak egy könnyű túrós-gyümis torta (már ha van gyümi, ami most nektek sajna kimaradt)

Katucikonyha, írta...

Most látom csak! Nagyon édes lett!!! Ugye, hogy nem is tűnik nagyon nehéznek, de bazi sokat el lehet vele pepecselni? Tényleg nagyon szuper lett, a pók is. :-)