2014. december 23.

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok 
minden kedves olvasómnak!

Judyt


2014. december 20.

Narancsos muffin

Talán nem meglepő az előző bejegyzés után, hogy narancs lázban égtem - és égek még most is - az elmúlt hetekben. Mikulás bulira voltunk hivatalosak, ahova bevállaltam valami édesség sütését. Mindenképp "karácsonyos" finomságot akartam vinni, valamit, ami ilyenkor jellemző (huh amúgy nagyon kellenek ezek az ünnepi dolgok, mert a mai tavaszias időjárás nem épp a decembert idézi bennem :S), de nem mézeskalács (azt ugyanis a házigazda sütött ;)) Előtte nap épp az Ázsia Bt-ben volt dolgom, ahol tök jól ki van találva, hogy a muffinpapírok mellett nő a sor a pénztárhoz...Mindig rám akaszkodik egy-két csomag, most éppen egy karácsonyos/mikulásos, úgyhogy már csak az maradt kérdés, hogy milyen íze legyen a buli-muffinoknak. Ahogy a cím is jelzi: narancsos lett!! :)




Hozzávalók:

15 dkg zabliszt (helyettesíthető fehérliszttel)
5 dkg zabpehely (lehetőleg aprószemű, szintén helyettesíthető liszttel)
5 dkg teljes kiőrlésű liszt (ezis :) szóval mehet bele ezek helyett 25 dkg fehérliszt)
1 csomag sütőpor
200 ml joghurt
2 tojás
1 narancs leve és héja
7,5 dkg cukor (nálam xilit volt)
75 ml olaj
1 nagy marék (kb 10 g) kandírozott narancshéj (elhagyható)

Elkészítés:

A sütőt melegítsük elő 175 fokra, egy muffintepsit béleljünk ki papírokkal (vagy vajazzuk, lisztezzük a mélyedéseket).

Egy tálban keverjük össze a liszteket, a zabpelyhet és a sütőport.

Üssük fel a tojásokat és tegyük egy másik tálba. A narancs héját reszeljük bele, majd a levét is facsarjuk ki és adjuk hozzá. Mint ahogy a joghurtot, a cukrot, az olajat és a kandírozott narancshéjat. 

Egyesítsük a két tál tartalmát, majd ha már egyneművé vált a massza kanalazzuk a muffintepsi mélyedéseibe.

Kb 20-25 percig süssük, majd a sütőből kivéve 5-10 percig pihentessük a kész süteményt.

Tipp: Volt már narancsos csokis muffin a blogon ;) Ezt a receptet pedig csokis narancsossá varázsolhatjuk a receptet, a egy tábla étcsokit apró kockákra törve a tésztához adunk :P





2014. december 11.

Narancslekvár

Vagy dzsem, vagy az ami... Gyors bejegyzés lesz, mint ahogy a lekvárt is gyorsban kellett tegnap elkészíteni. Hétfőre kaptunk egy adag kezeletlen olasz narancsot, amire már évek óta vágyom, és amiből szintén évek óta tervezek dzsemet készíteni. Persze Murphy ismét helyén volt, kisfiam is pont hétfőn betegedett le, így aztán mindenre volt időm, csak arra nem, hogy napokig a narancs befőzésével babráljak :S


Sok sok receptet olvastam át, míg végül összemixeltem egyet magamnak az alábbiak szerint. Számomra fontos volt, hogy gyorsan készüljön el, és hogy ne legyen kesernyés. Mindkét feltétel pipa, pont egy olyan dzsem lett a végeredmény, amilyenre vágytam :) Hangsúlyozom, hogy mivel van benne valamennyi héj, így minimális keserűsség (héj íz) értelemszerűen van benne, akinek sok ideje van, és nagyon szeretné ezt kerülni, az filézéssel, kevesebb idő esetén a héjak elhagyásával tud még ezen segíteni (szerintem, de ez csak tipp). Vagy cukor hozzáadással, de nálam ez a verzió nem játszott, sőt, jóval kevesebbet használtunk, mint amit sok helyen olvasni. Ez a lekvár dzsemfixel készült, de találtam receptet, ami almapektint használ, és ha úgy lett volna időm, akkor én is a hagyományos verzió mellett döntök, de most ezt dobta a gép...

Na, ennyit a rizsából, jöjjön akkor a recept, amit főleg Orchidea a konyhában receptje és tanácsai alapján, valamint a nála is megtalálható Dolce Vita blogos leírás, illetve kommentek alapján hoztam össze. 


Hozzávalók (kb. 3 liternyi dzsemhez):

3,5 kg kezeletlen narancs
70 dkg cukor
2 csomag 3:1 Dzsemfix
1 citrom leve
1 csipet só

Ha kakaóbabos narancsdzsemet is szeretnél, akkor ahhoz kb 2 ek. kakaóbab töret.

Ha kandírozott narancshéjat is akarsz csinálni, akkor további 20 dkg cukor.



Elkészítés:

Mivel mi kandírozni is akartuk a narancs héját (és mivel ahhoz mindenképp kellett ) úgy döntöttünk, hogy az összes héjat hámozzuk (vékonyan krumplihámozóval!) és blansírozzuk. Ehhez a lehámozott héjakat vékony - gyufaszálnyi - szeletekre vágjuk, majd forró vízbe tesszük, onnan 2-3 perc után hidegbe, aztán vissza forróba, megint hidegbe... Összesen négyszer (ne kérdezzétek, miért, több helyen ezt olvastam, hittem nekik :)).

A hámozott narancsrról lefejtjük a fehér héjrészt is, az mehet a kukába. A narancsokat gerezdekre szedtük. Sok helyen írják hogy a gerezdeket ki kell filézni, de mi ezzel nem bajlódtunk, viszont a nagyobb fehér részeket még igyekeztünk leszedni a gerezdek "hátáról".  (Tipp: azt is olvastam, hogy lehet a narancsot félbevágni és kikanalazva "filézni").

A héjak nagyjából 30 dkg-ot, míg a hús körülbelül 2,5 kg-ot nyomott a blansírozás, illetve előkészítés után. A héj harmadát (!!) , tehát 10 dkg-ot adtunk a gyümölcshúshoz, a maradékot félreraktuk kandírozáshoz. A gyümölcs harmadát összetumixoltam. 

A gyümölcsös héjas keverékhez adjuk a citrom levét, a sót és a Dzsemfixet, majd nagy lángon melegítsük, míg el nem kezd forrni. Akkor visszakapcsoltuk takarékra és főztük 30-40 percig, közben időnként megkavarva, hogy ne habosodjon. Ekkor zselépróba (kistányér fagyóba be, majd 1-2 perc után kiveszem, cseppentek rá a dzsemből, gyorsabban hűl így le, lehet látni milyen az állaga). A mi dzsemünk jól kenhető, sűrűbb verzió, aki ennél hígabbat akar, annak elég rövidebb ideig is főzni. Ennél hosszabb ideig szerintem nem kell.

Az így elkészült dzsemet sterilizált üvegekbe töltöttük, kis időre fejre állítottunk, majd talpára visszaállítva kerültek száraz dunsztba.

A kakaóbabos dzsem úgy készült, hogy a ár elkészült dzsem egy részéhez (egészen pontosan fél liternyihez) adtuk a töretet, rotyogtattuk még egy két percig, majd azt is üvegekbe töltöttük a fent leírtak szerint.


A blansírozott narancshéj harmada ment a lekvárba, a maradékot cukros szirupban főztük meg. Ehhez a héjat egy edénybe tettük, ráöntöttünk azonos mennyiségű (nálunk tehát 20 dkg) cukrot, majd felöntöttük vízzel. Annyi víz kell hozzá, hogy "bőven ellepje", mi elég sokat öntöttünk, ezért sokáig is főtt az amúgy már puha héj. Szerintem elég annyi víz, ami ellepi, plusz egy kicsi ;) A mi verziónk másfél órán át rotyogott takarékon. Akkor azt is ugyanúgy üvegekbe töltöttük, mint a lekvárt a sziruppal együtt. Két kis üvegnyi narancshéj került a polcra ;)


Kis segédem közbeszól :)
Szerinte így jobb az elrendezés ;)








2014. október 26.

Sophie&Ben Bistro

Régen jelentkeztem már, és mivel  szabadidőmet teljesen kitölti a fotózás, illetve az azzal járó utómunka (lassacskán pedig a polgári hivatásom :P), nem valószínű, hogy egyhamar receptet fogok hozni a blogra (egyet kivéve, remélhetőleg hamarosan ;)).  De arra gondoltam, hogy ha már gasztro, akkor megosztom véleményemet azokról a helyekről, ahova kisfiammal eljutunk, beszámolva arról, hogy az mennyire család/bababarát. 


Az ötlet onnan jött, hogy pár napja a még tesztüzemben működő Sophie&Ben Bistroban jártunk. Barátnőm küldött át egy cikket arról, hogy a korábbi Varieté gyerekbarát helyként kíván a köztudatba bevonulni. Nem is kellett több, az elmúlt napok időjárása nem volt épp szabadtéri programra alkalmas, így a hosszú hétvégén meglátogattuk a helyet. Nem merülnék bele az elnevezés meséjébe, és egyebekbe, a hivatkozott cikkből lehet informálódni, több képet is találtok az enteriőrről.


Érkezésünkkor még zárva volt - 11-kor nyit -, ezért tettünk egy kört a környező utcákban és örömmel fedeztünk fel egy sarokkal odébb egy klassz játszóteret. Mivel akkor épp nem esett az eső, ki is töltöttük az időt nyitásig. Bár visszaérkezésünkkor még mindig csak félig volt nyitva a hely - nagyban takarítottak, akkor terítették az asztalokat -, ennek ellenére kedvesen fogadtak minket. Rögtön ki is néztük magunknak az egyik játszósarokhoz közeli asztalt. Merthogy a hely nem csak azáltal gyerekbarát, hogy ezt hangoztatja, hanem tényleg több dolog, így elsők között ez a játszóplacc teszi lehetővé a gyerekkel érkezők nyugodtabb kikapcsolódását.

Nagyon szimpatikus, hogy nem kell elvonulni a játékok miatt, míg mi az étlapot tanulmányoztuk, rendeltünk, addig Atti bele is vetette magát a felfedezésbe. Van játékkonyha, kisvasút, kisautók, rajzoló asztalka... Szerintem minden korosztály talál magának megfelelőt, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az utánunk érkező család nagyobb gyermekei is jól elszórakoztak.

A játszósarok
A menülapon többnyire burgerek szerepelnek, de van saláta választék, desszertek, levesek. Ami nekem hiányérzet volt - ha már gyerekbarát -, hogy nehezen találtam olyan ételt, amit másfél évesem fogyaszthatott volna. Végül a cézár salátát kapta, és azzal jól is lakott, de jó pontot érne, ha a burgerek között is akadna egy kisebbeknek való változat ;)



Szimpatikus volt viszont, hogy kaptunk babatányért, evőeszközt. Kapkodva indulásunk okán előke nem volt nálunk, és bár nem kérdeztem, de szintén javaslom, hogy a fellelhető cikkek között ez is szerepeljen :) Ami még jól jött volna az a svéd áruházlánc éttermekben leggyakrabban megtalálható etetőszékének tálcája. Mi ugyanis egy 3 személyes asztalhoz ültünk, nem tudtuk odahúzni Attit rendesen. Megoldottuk, és ülhettünk volna másik, nagyobb asztalhoz is, de az tuti, hogy kevesebb koszt hagyunk magunk után, ha a tálcára kerül a fiatalúr ebédje ;)

Úgy adódott, hogy a mellékhelyiséget peluscsere miatt is fel kellett keresnünk, és nagy örömmel nyugtáztam, hogy külön családi mosdó áll a rendelkezésünkre. Felszerelve pelenkázóval, pelusokkal és popsitörlővel, wc szűkítővel ;)

Mindhárman egy-egy burger mellett döntöttünk és egyikünk sem csalódott. Méretét jelzi, hogy a főmenü után már csak hárman mertünk bevállalni egy desszertet, mert egyszerűen nem fért volna több a hasunkba. Italok vonatkozásában kicsit hiányérzetünk volt, a szörpjeinkre ráfért volna egy kis plusz díszítés citromkarika - a bodzás -, mentalevél - az epres-mentás - vagy bármi hasonló formájában.

Burger menü, azaz hambi csónakburgonyával és káposzta salátával

Pekándiós brownie - bárcsak lett volna több helyem hozzá :))


Összegezve viszont nagyon jól éreztük magunkat, a kiszolgálás kifogástalan, a hely hangulatos (itt jegyezném meg, hogy belül van egy teraszrész, nagyon jó, hogy onnan is jön fény, illetve oda is ki lehet menni levegőzni), az ételek finomak, laktatóak. Nálunk átment a teszten (végre egy hely, ahol nem csak az amúgy is elvárható dolgokkal tesznek a családokért, hanem több apró figyelmesség is a gyerekbarát célt szolgálja), Ha ilyen formában jön a rendes üzemmód, akkor biztos, hogy nem utoljára voltunk itt ;)


A képek minőségéért elnézést, mivel nem volt célom fotózni, mobillal készítettem a képeket.

A fentiek saját véleményemet tükrözik!

2014. május 16.

Mazsi tortái

Ezer éve jelentkeztem tortás poszttal és sajnos a jövőben sem hiszem, hogy sűrűn fogok fondanttal bajlódni. Az utóbbi időben a babázás mellett a fotózás tölti ki napjaimat, úgy alakult, hogy idén 5 esküvőn is részt vehettem/vehetek fotósként a portrék és családfotózások mellett. Ezen kívül egy Photo Challenge-n is részt veszek, aminek keretében hetente megadott témában kell 1-1 fotót csinálni. Akit ez a vonal érdekel, képeimet a http://photosbyjudyt.blogspot.hu/ címen éri el.

De hogy a poszt a gasztroblogon gasztro témáról is szóljon :) Annyira nem is bánom, hogy kevesebb itthon a süti sütés, mert a kilóimnak kifejezetten hasznos :D Nem mulasztom el viszont követni kedvenc tortás blogjaimat, melyek közé nemrég besorakozott egy kedves ismerősöm blogja is. Ajánlom nektek is szeretettel Mazsi tortáit :)

2014. március 10.

Bababarát torta 1. szülinapra :)

Talán soha nem volt még ilyen nehéz dolgom, amikor tortát akartam készíteni és tuti biztos, hogy soha nem is vártam ennyire parázva a reakciót, mint egy hete, amikor kisfiam tortáját csináltam :)

Rengeteg receptet találtam neten. Legjellemzőbbek voltak a sajt/joghurttorta szerűségek (baba)keksz alapon, akadtak kukoricaliszttel készített verziók (a glutén kiiktatására), rizses pürével töltött sütik (hogy teljesen tejtermékmentes legyen), sokaknál viszont nem volt szempont a tojás kiiktatása (nekem az volt, mivel sajnos kiütéses lett a próbálkozáskor), ezért jócskán találtam ezzel készült recepteket is. És persze bőven akadtak olyanok, akik hagyományos piskótát készítettek, vajas krémmel töltve, és nem foglalkoztak a sütiben lévő cukormennyiséggel sem (én azért igyekeztem a cukrot ezúttal is kerülni). Nyilván mindenkinek más a szempont és más a határ, hiszen máshol tart a baba étkezésével, ezért gyorsan hangsúlyozom is, hogy nem célom bármelyik verziót bírálni. Én magam is elgondolkodtam, hogy elvhez mennyire ragaszkodjak, azért a pár falatért, amit jó eséllyel enni fog belőle... Szerettem volna, ha a végeredmény tortaforma küllemre is, és finom felnőtt szájízzel is, hiszen tudtam, hogy a maradék a mi hasunkban landol majd (bár megjegyzem, az utóbbi hónapokban jócskán átálltam én is a babás ízvilágra ;)). 


Mivel a legfontosabb szempontom mégis az volt, hogy a torta az Övé legyen és Neki készüljön, minden kreativitásomat elővettem, hogy a fenti feltételeimet is szem előtt tartva olyan alapanyagakból dolgozzak, amiket Ő már kapott és amiket Ő szeret ;)


Bő féléve, barátnőm kisfiának szülinapjára készítettem egy almás-zabpelyhes muffint (kicsit módosítva ezt a receptet), először ezt akartam torta formába önteni. Sajnos nagyobb mennyiségben nem emelkedett meg rendesen a tészta és a belseje eléggé nyers maradt. Több módon próbálkoztam, de végül le kellett mondanom róla :( Nagyon megörültem, amikor egyik kedvenc bloggerem hasonló témájú bejegyzését dobta ki a kereső, de sajnos az ő receptjét is el kellett vetnem, a tojástartalom és a krém összetevői miatt. A legszimpibb "piskóta" receptet egy gyerekbarát csokoládé torta személyében találtam meg, végül ezt vettem alapul. A krémhez a jól bevált Csokipari féle mascarponés töltelékből indultam ki, felhasználva az innen vett joghurtkrém ötletet is. Persze mindkettőt tovább variálva kicsit ;)

A végeremény:




Szerintem - leszámítva, hogy van még mit gyakorolnom a krémkenést illetően... - jól néz ki, az íze - lehetőségekhez mérten és baráti társaságunk által is tesztelve - szuper volt, éééés ami a legfontosabb az ünnepeltnek is bejött ;) (én pedig nyugodtan fotózhattam a süti marcangolását, nem kellett aggódnom a hatásról)



Hozzávalók (18 centis tortaformával):

A tésztához: 

30 dkg liszt
7,5 dkg cukor (én xilitet használtam - köszi Vera ;))
1 csomag sütőpor 
4 ek. karobpor
250 ml víz
130 ml olaj
1 tk. fahéj (elhagyható)

A krémhez:

2 doboz Cserpes natúr (vagy más hasonlóan sűrű pl. görög) joghurt
(FONTOS, hogy ezt a felhasználás előtt két napig csepegtetni kell a lentiek szerint!)
kb 100 gramm túró (részletek lent)
2 nagyon érett banán

Elkészítés:

Első lépésként, ahogy fent már jeleztem, a joghurtot 2-3 nappal a felhasználás előtt le kell csepegtetni. Erre azért van szükség, hogy még jobban besűrűsödjön és önmagában kenhető állagot nyerjen. Ehhez fogtam egy kisebb tálat, egy szűrőt, illetve gézlapokat. A szűrőt kibéleltem a gézzel, a tálra raktam, majd beleöntöttem a joghurtot és hűtőbe tettem 2 napra. A java már az első pár órában kicsöpög, úgy lehet "sürgetni", ha nem tesszük hűtőbe, vagy pedig kifacsarjuk a gézzel. Használható még hozzá textilpelenka, vagy konyharuha is, fontos, hogy ne legyen mosószeres, hogy a joghurt ne vegye annak az illatát át, illetve ebben az esetben lehet, hogy tovább tart a folyamat az anyag sűrűségétől függően. A végeredmény közel mascarponés állagú lett.

A túró mennyiségét azért adtam csak hozzávetőlegesen, mert a lecsöpögött joghurthoz képest 2/3-nyi mennyiségű túróra van szükség. Ezért ha kész a joghurtkrém, le kell mérni és így hozzáadni a túrót, majd egy villával pépesíteni a banánt és azt is belekeverni a krémbe. Mivel a banán felbontás után nem áll el sokáig, legjobb, ha felhasználás előtt kb fél nappal (tehát pl előző este) csináljuk meg a krémet, mert akkor épp elég időt kap a torta ahhoz, hogy összeérjenek az ízek, de nem is lesz még túl "erjedt" sem a banán ;) 

A sütőt 175 fokra melegítjük elő. Sütőpapírral kibélelünk két 18 centis tortaformát (vagy két részletben sütve nyilvánvalóan egyet kétszer ;)).

A tésztához a lisztet egy tálba szitáljuk, belekeverjük a sütőport, a karobport, fahéjat, valamint cukrot/xilitet. Beleöntjük az olajat és elkeverjük a száraz hozzávalókkal, végül Egy tálban összekeverjük a száraz hozzávalókat, majd hozzáöntjük a nedves termékeket. Végül hozzáadjuk a vizet. 

A tortaformá(k)ba öntjük a masszát, majd kb 30 perc alatt megsütjük.

Én utóbb sütöttem fél adagot két darab 10 centis formában is, azzal talán még jobban működött, valószínűleg azért, mert  a kis mennyiség könnyebben átsült. Ez esetben viszont elég volt 20-25 perc is!


A két lapot kicsit megformáztam (a levágott részeket elmorzsoltam, ebből került a tetejére), majd megtöltöttem a krém felével, a másik felét pedig a torta tetejére kentem. Ha valaki teljesen be akarja vonni, akkor 3 joghurtból és arányosan több túróból dolgozzon. A krémet a banán édesíti, ezért egyéni ízlés szerint és az érettségétől függően lehet bele többet, kevesebbet rakni.

Tesztelés ;)

2014. február 5.

Cukor- és édességmentes kihívás

Egyik kedvenc bloggerem az elmúlt pár évben rendre cukormentes hónapokat tartott az év elején. Ez nálam, tőle függetlenül is így volt, általában januárban kezdtem, amikor már fulllfulllllfulllllon voltam az édességekkel a karácsonyi dőzsölés után. Idén viszont töredelmesen bevallom, bármennyire akartam, nem sikerült még igazán elkezdeni ezt a fajta tisztítást, így aztán már nagyon vártam Zizi kihívását, hogy valami külső motivációm is legyen.

Pár napja fel is került a poszt, benne a tiltott, kerülendő, megengedett ételek listájával.

Tulajdonképpen az egész listát hajlandó vagyok bevállalni, mert bár elég szigorú, de tudom, hogy kivitelezhető, ha az ember igazán akarja. Megjegyzem viszont, hogy a húsevést meghagyom, és engedélyezek heti egy joghurtot, valamint édes, esetleg aszalt gyümölcsöt is magamnak. Ezen kívül két fontos esemény lesz a hónapban, amik kapcsán úgy gondolom helye lehet minimális kilengésnek: az egyik egy évfordulós kicsapongás, a másik pedig kisfiam első születésnapja. Utóbbi márciusban lesz, de addigra szeretnék kikísérletezni egy általa is fogyasztható tortát, ami miatt olyan dolgok, mint pl banán, tojás, esetleg joghurt, valószínűleg kóstolásra fognak kerülni. De ígérem, hogy minimálisra fogom e két alkalom kapcsán is a lazulást ;)

A saját listám az alábbiak szerint néz ki (szinte teljesen egyezik a Zizi oldalán találhatóval):

Tiltott:
- cukor (kristály, por, nád, kókuszvirág, pálma, stb.)
- méz
- agavé-, juhar-, datolya-, szilva-, rizs- és malátaszirup
- egyéb édesítőszerek (xilit, eritritol, gyümölcscukor, agavé cukor)
- olyan élelmiszer, amiben a fentiek előfordulnak (pékáru, ropi, kekszek, sütemények, szószok, stb.; kivéve: felvágottak)
- kávé, fekete tea, kakaó, alkoholos italok
- tojás
- tejtermék (kivéve: natúr joghurt heti egyszer)
Szabad:
- friss gyümölcsök (alma, citrom, grapefruit, narancs)
- cukormentes lekvár és olyan sütemény, amely csak répával vagy almával lett édesítve
- víz, gyógytea, frissen facsart/centrifugázott gyümölcs- és zöldséglevek
Kerülendő:
- fehér lisztből készült élesztős pékárukat
Javasolt:
- nyers zöldségek, gyümölcsök
- zöld saláták (rukkola, madársaláta, mizuna, namínia, stb.)
- olajos magvak: nyersen vagy pirítva sózás nélkül: mandula, dió, mogyoró, tökmag, napraforgómag, kesudió, paradió, stb.
- gabonafélék: köles, hajdina, bulgur, barnarizs, quinoa, árpagyöngy
- hüvelyesek: bab, lencse
tofu